forex trading logo

Életképek

Szavazás

Milyen témát olvasnál szívesen hírlevelünkben?
 
Azori szigetek- Amszterdam PDF Nyomtatás E-mail

 

Beszámoló egy Beneteau 50 típusú hajó szállításáról.

Indulás : Horta (Azori szigetek)

Érkezés: Amszterdam (Hollandia)

Megtett táv: 1950 tmf.

 

hajószállítás

 

 

 

2011 Október 22 szombat


A repülőgépen írom ezt a bejegyzést, próbálom végigfutni mi is történt az elmúlt napokban.

Csütörtökön, október 13-án keresett egy ismerősöm, hogy vállalunk még az idén hajószállítást? Mondom persze, miről lenne szó.  Fuvart kéne csinálni az Azori szigetekről, Amszterdamba. Gyors pillantás a térképre, ez 1800 tmf, kb két hét, fele a nyílt óceánon. Szép feladat.

Volt pár telefon, meg levélváltás, személyes találkozás. Most meg, itt ülök a gépen, épp paradicsomos tésztát eszik rutinos kis csapatunk, Csaba és Zsombor valamint jómagam és közben elintézve a repjegy, hajóbiztosítás, felszerelések, útvonalterv, időjárás előrejelzés, műholdas telefon... és még 100 apró de fontos dolog.

Tudom, hogy tapasztaltak vagyunk hajószállításban, de szerintem nem is rossz ilyen rövid idő alatt.

Útvonalunk Budapest ? München ? Liszabon ? Horta. Csak ennyi átszállással sikerült emberi áron repjegyet szereznünk. (Köszönjük Bence.) Ferihegyen bebugyoláltatjuk a csomagokat és indulunk a Lufthansával akik a TAP légitársaság járatát csinálják. Hufnágel kapitány szépen elrepít bennünket Münchenbe , ahol egy óra várakozás után máris továbbindulunk Portugália felé. Így jutunk el a paradicsomos tésztáig ahol is a naplómat kezdtem.

Délután negyed hatkor indultunk Pestről, és itteni idő szerint 21.45-kor már a reptér érkezési csarnokában keres nekünk szállást egy csinos hölgy. Meg is találja a közeli Pansio Residencia Terminus-t. Taxival megyünk, de a sofőr bosszankodásából látjuk,hogy tényleg túl közel van a motel (neki). Közel 100% borravalót adok neki, (3.25 helyett 5 eurt) de látszik, így sem volt ez számára a nap üzlete.

 

Zsombival járunk még egyet a környéken, nagyon kellemes az idő egy szál ingben sem fázunk. Olyan érzésem van mintha az Andrássy úton sétálgatnánk, de kicsit kubai stílusban épült házak között, szépek a villák, de olyanok amiknek már elmúlt a fénykoruk. Épp locsolják a virágzó leandereket az utcán. A hotel bárban próbálunk portugál bort vagy sört kérni, de a késői időpont miatt már csak a kommersz Heineken van. Hamar ágyba kerülünk, a 107 eurós szállásunkon.


Október 23 vasárnap


Reggel fél hétkor kelés, a szállodában nem tudnak reggelit adni, de még egy kávét sem. Vasárnap van tecciktudni. Így visszataxizunk a reptérre, ami az utca végén lévő körforgalomtól már látszik is. Taxisunk megkérdi hova utazunk, és a Terminal 2-re visz bennünket. Ez már messze lett volna gyalog. Cserébe 7 eurt kér a fuvarért pedig a taxiórát el sem indította.

 

Beszállunk a TAP gépbe, pontosan indul, majd félórás utazás után megkapjuk a diétás ennivalónkat. Egyetlen érdekesség a sajt és a sonka mellé szárított almaszeleteket szolgálnak fel. A joghurtot Csabának adom.

Alattunk elég felhős a táj, az óceánt néha látni csak..

Az Azori szigetcsoport, 6 kisebb nagyobb szigetből áll az Atlanti óceán közepén. Mi most a Faial nevű szigetre érkezünk. Komoly gépészkedés után tudja csak pilótánk letenni a gépet a tengerparti leszállópályára a csepegő esőben és ködös párában. Mikor kisétálunk a gépből akkor látni csak a hullámzó óceánt a közeli kerítés tövében. Kocsit akarunk bérelni, de a rent a car kishölgye lebeszél mondván taxival sokkal olcsóbban kijövünk, ezért úgy vitetjük el magunkat a közeli marinában váró hajónkra.

Egy ilyen megbízásnál mindig az első benyomás a meghatározó. Hajónk vidáman billeg kikötve a molóhoz a felszakadozó napsütésben, szélgenerátora vidáman pörög. Beszállás után nekiállunk a takarításnak valamint a rendszerek megismerésének. Mindkettő komoly munka. Terveink szerint kedd reggel el szeretnénk indulni innen.

 

Egy kölcsön slaggal nekiállunk feltölteni a négy víztartályt. Mikor a két hátsó megtelik, gejzírként tör elő a víz a padlódeszkák alól :(( A csavarok kiszedését és a trepnik felszedését követően kiderül, hogy nem önálló víztartályokat építettek a hajóba, hanem a padló alatti részen a szerkezet egy részét zárták le víztartályként, tehát lelamiáltak pár rekeszt. Ezek a laminálások repedtek fel és így spriccel a víz. Az Európa felé vezető 1000 tmf. utunkra elvihető víz 1000 literről 400 literre apadt :( kiszivacsozzuk a cockpit ládáiból a vizet, kiszedjük a boci alól és felhúzzuk a múlthéten megvarratott génuát a helyére. Sajnos az alsóél javítása inkább egy női szabó keze munkáját mutatja. Keresni kell majd egy vitorlaszabót aki rendesen megcsinálja

Kihozzuk a kabinokból az ágyszivacsokat a fedélzetre szellőztetni. Egy hirtelen széllökés az egyiket berepíti a kikötő vizébe, egyre távolabb sodorva a molónktól. A bocit sokáig tartana üzembe helyezni, ezért a hajóval eredünk a szökevény után mielőtt elsüllyedne a kikötő 21 méteres vizének mélyére. A visszakötés közben ránk esteledik, ezért keresünk egy helyi éttermet Hortán és bőségesen megvacsorázunk fejenként 14 eur-ért. Ketten beefsteak-ot ettünk sajtos és grillezett ananászos körettel, Zsombor a húst tejszínes gombás mártással választotta. Mindannyian jóllakunk. Tizenegykor már alszik mindenki.


október 24 hétfő

A reggeli csak forróvíz és kávé. Ebből is látszik, hogy menni kell bevásárolni. A helyiek útmutatása alapján megtaláljuk a supermarketet, ott egy büfében jól bereggelizünk, majd délig sikerül bevásárolni magunknak. A hegynyi kaját az áruház kisteherautója leszállítja a kikötőbe a hajónkhoz. Gyalogosan napokig tartott volna :)

A nap további része szereléssel telik, én ingajáratban közlekedek a Midle-Atlantic hajósboltba, körönként  több száz euróért vásárolva meg a szükséges kellékeket a hajóra. Egyre kedvesebb hozzám a tulaj :) Minden kapható, csak két tételre ingatja a fejét a boltos hölgy. Nem tud gázpalackot tölteni és 5 méteres latnit adni, ami kiderült hiányzik a grószunkból. A szigeten csak egy vitorlavarró van, de jelenleg szabadságon, Csak november elején tér haza. Sajnos addig nem várhatunk, így a helyi vasboltban vett 5 méteres saválló csővel helyettesítjük a hiányzó latnit. Helyi szokás itt Hortán, hogy az induló hajósok a mólón és a falakon rajzokat, sőt festményeket készítenek ezerszámra, bízva a szerencsés érkezésben. A rengeteg között találunk egy magyar vonatkozásút is.

 

A sajnost azért írtam mert szívesen ellennék itt. Az idő kellemes, rővidnadrágban sem fázunk, a táj érdekes, mindig Írország jut eszembe. A házakról meg Hollandia, némi kubai beütéssel. Az emberek kedvesek, láthatóan nem sietnek sehova, olyan érzésem van mintha mindenki ismerné a másikat. Fő atrakció a szigeten a bálna nézés. rengeteg kis motoros jár ki folyamatosan az óceánra. A statisztikák szerint 70%-ban sikerül is látniuk egyet.

A gázpalackokat sikerül megtöltetnem a Volga kávézó melletti likőrboltban :) Mire visszatérek a hajóra Csaba már az árbóc tetején igazgatja a génua felhúzóját és a windex-et. Szélműszerünk nem mutat, de a navigációs fényeket sikerült helyreállítanunk némi vezeték segítségével.

Az este netezéssek telik. Free wifi van a kikötőben, hajós zuhany viszont nincs.. Vacsoránkat a helyi kínai étteremben fogyasztjuk el.


Október 25 kedd

Erősödő szélre ébredünk. A fedélzetre felmenve érezni, hogy kellemesen langyos az idő. Szerintem ez hiányozni fog az Angol-csatornában.

Finom reggeli után indulunk szerelni, majd vásárolni ezt azt. Ebéd sültcsirke krumplipürével. Lecseréljük az olajat a mororban, utántöltünk vizet és a hajóműbe olajat. Felfújatjuk a pufikat, küldünk pár képeslapot. A kútnál megtankolunk 305 litert, Csaba még egyszer felmászik az árbócra megjavítani windexünket. Sajna most sem sikerúl így szélműszer nélkül este hatkor indulunk a nagy útnak. Első célunk a legkeletibb Azori sziget, San Miguel, és a főváros Punta Delgada légvonalban 160 tmf.

A hullámok méretesek, felvitorlázunk és elindulunk az alkonyban (itt este fél nyolctól reggel fél nyolcig van sötét). A munkarendünk kialakult, négy óránként váltjuk egymást a kormánynál, egy másik ember mindig készültségben van felöltözve, de pihenőben, a harmadik pedig békésen alhat, őt nem piszkálják a szolgálatban levők, Ha olyan lesz a helyzet hogy kell a harmadik ember is, szerintem észre fogja venni magától is :)

Csaba kezdi a szolgálatot este 10-ig, aztán én kettőig majd Zsombor lesz a hajnalos 6-ig. Ránk sötétedik, bekapcsoljuk a megjavított navig fényeket, nagyon szép a tajtékokon villódzó piros-zöld. A szél raumos, 20-25 csomósnak saccolom. Remekül megy a hajó, 10 csomót simán tartja. Fél 10 körül érezhetően erősödni kezd a szél és hátszelessé válik a mi 107 fokra tartó irányunkhoz képest. Kicsit élesedünk ezért, de hamar nyilvánvaló lesz, sok a vászon, reffelni kell. Előkerülnek a fejlámpák, biztonsági hevederek. Sajnos Murphy is megjelenik a fedélzeten, elakad a fokroller kötele félúton, se ki se be. Lobogó génuával reffeljük a grőszt aminek a reffkötele nincs hátravezetve, hanem az árbócon lévő 3 csörlő egyike működteti. Csaba előremegy a dülöngélő fedélzeten, beakasztja a bumm tövében a reffkampót, mi Zsombival a keze alá dolgozunk hátul. Újra irányba állunk a fél génuával és a kettes reffen levő grósszal. Megizzadtunk rendesen a melóban. Felvesszük a 10 csomós utazósebességünket, egy-egy nagyobb hullám hátáról lecsúszva 13-at is mutat gps. Az éjszaka további része eseménytelenül telik el, váltunk kettőkor és hatkor, Így mindannyian átélhetjük a foszforeszkáló állatkákkal teli vízen a robogást a milliárdnyi csillag alatt.

Felejthetetlen élmény.


Október 26 szerda:

Szép napfelkelte után 10 kor látjuk meg San Miguel szigetének körvonalát. A gyengülő szélben teljes vitorlázattal délután kettőkor kötünk ki a marinában Punta Delgada városában. 160 mérföld, húsz óra alatt. Leszedjük a génuát ami persze felszakadt az ákombákom javításnál. A helyi sailmaker elviszi, ígéri reggelre kész lesz. Szeretnénk indulni, mert az időjárási helyzet egyre kellemetlenebbé fog válni. A magasnyomású zóna észak fel tágul, Kanadából viszont egyre nagyobb ciklonok fognak elindulni. 10 éves vitorlákkal nem igazán szeretnénk beleszaladni a sűrűjébe.

Megszárítjuk ruháinkat (ekkor még nem tudtam, hogy ez lesz a fő tevékenységünk az utazás alatt) Feltöltjük édesvízkészletünket, és elhelyezzük az egyik használaton kívüli fürdőben. A szkipperkabinban is találtunk kb húsz színes marmonkannát, amit a Karib-Azori úton használt a régi kanadai tulaj. Megfőzzük a lecsót, és elindulunk a városkát felfedezni. Itt láthatóan a régi keveredik az újjal. Toronyházak, 500 éves templomok köztük, valamint a gyarmati korból származó bőven díszített épületek. A járdákon előszeretettel alkalmaznak mozaikokat, amit az itt található vulkanikus kövekből raknak ki. Felfedezünk egy Szilveszterezzen Budapesten reklámot is. Mikor este visszatérünk, hajónk jó másfél méterrel lejjebb van a moló mellett. Úgy kell lemásznunk a vaslépcsőn a fedélzetre, pedig még nincs vége az apálynak. Nyugovóra térünk.

Október 27 csütörtök

Kényelmesen kelünk, bőséges reggelit követően beszerezzük az utsó készleteket a közeli ABC-ből. Ma búcsút intünk az Azori-szigeteknek. Megkedveltem az itt élőket, a fülem is hozzászokott a portugál nyelvhez,a sok zsé, err és há hangjukhoz. Szép országot sikerült kissé megismernünk ezalatt a pár nap alatt. A bálna les miatt pedig mindenképp szeretnék visszajönni.

Számításaink szerint 950-1000 mérföld áll előttünk, Európa partjáig. Szeretnénk a csatorna bejáratát célozni, a frissen letöltött meteorológiai egyhetes előrejelzés alapján sikerülni is fog. Két kisebb ciklon fog elhúzni tőlünk északra, azoknak a déli oldalán eljutunk biztonságosan az Angol-francia partokig. Inmarsat-os telefonunkon pedig tudunk kapni friss infót az óceán közepén is ha változik a prognózis. Dél körülre ígérte a vitorlaszabó a génuánk megerősítését, mialatt várjuk, nekiállunk megint a széljelzőnk javításának. Négy elemből áll: jeladó az árbóc tetején, kábel az árbóc aljáig, kábel a műszerig, műszer. Kilogikázzuk, hogy ebből a négyből az árbóc töve és a műszer közötti kábel a rossz. Befűzünk egy új vezetéket, láss csodát minden oks:) hurrá Enélkül nem szerettem volna nekivágni az óceánnak. Töltünk még vizet, és vacsora után megérkezik a javított génua. Zuhogó esőben felhúzzuk és este kilenckor elindulunk.


Péntek október 28


Gyakorlatilag két nappal le vagyunk maradva a tervezetthez képest. Az idő már nem olyan optimális. A két ciklon összeállt egy naggyá, Alatta délen pedig szélmentes övezet alakult ki.

Muszáj északi irányt vennünk, a gyenge szeles zónából kimenni, aztán a ciklon szélén elindulhatunk nyugatnak. Gyenge 10 csomós nyugatiban indulunk végig San Miguel partjai mellett. Reggelig eseménytelen az út én 02-kor leadom a szolgálatot. Világosra ébredek, fél nyolckor. Zsombi rendes volt, hagyott pihenni hattól. Köszi. (Éjszaka delfincsapat látogatott meg bennünket a hírek szerint voltak vagy 30-an. A zseblámpa fényére jöttek valószínűleg.) A szél teljesen leáll, a döghullámok rázzák a hajót. Nyolckor motort indítunk Tizenegyig szárítjuk nyirkos ruháinkat, akkor a feltámadó szélben megint tudjuk menni a 6 csomót észak felé. A hajtóműből csöpög az olaj, vettünk öt liter pótlást, és mindig sebességbe rakjuk az irányváltót vitorlázáskor, ne forogjon a tengely, így kezelhető a dolog.

  

Gyenge szélben vitorlázunk észak felé a nap további részében. Próbálunk észak felé kijutni a magasnyomású Azori zónából. Vasárnap estére van erre esély a műholdas prognózis alapján. Hétfőtől viszont nyakunkba szakad egy kiadós ciklon amely beteríti szinte az egész atlanti térséget.

 

Mi ezt erős déli szélként éljük majd meg, amelyben terveink szerint remekül félszelezgetünk Amszterdam felé. Ma kora este találkoztunk az első teherhajóval. Előttünk 5 mérföldre ment el keresztben. Mi addigra már motorral közlekedtünk az olaj sima óceánon. Békés éjszaka elé nézünk.


Szombat október 29

A motorozás nem igényel túl nagy figyelmet, a szalonban vagyok , így bekapcsolom a radar alarmot, 6 mérföldes zónát beállítva. Fél kettőkor csiporog be, egy teherhajó megy el keresztben. Kettőkor jön Csaba mint váltás és a szél is. Felszerelünk én brümmögésmentes környezetben tudom megkezdeni alvásomat.

Szép a reggel a szél gyenge nyugati, mi észak felé megyünk még mindig, várva a szeles zónába érkezést. Délelőtt kiteregetünk napra. Valahogy minden holmink nyirkosnak tűnik állandóan. Leellenőrzöm a motorban a hűtővizet, most nem kellett utána önteni Hurrrá ! Kiszivacsozom a hajtómű alól az olaja amit a kihajtásnál ver ki. Van öt liter utánatölteni, de a kifolytat is elrakjuk egy üres literes üvegbe vésztartaléknak. Kezdek rájönni, az óceánon a készletekkel való gazdálkodás legfontosabb. Ebédután megjavítjuk a lazyjack latniját zsomborral, Csaba pedig kisikálja a sütőt. Prőbáljuk gyorsabbá tenni a hajót, különböző vitorlabeállításokkal, három óra után feladjuk. Raum-hátszél határon tartva hajónkat nem lehet többet kihozni észak felé ebből a szélből. Egy hete indultunk ilyenkor Ferihegyről. Mennyi minden történt azóta.


Október 30 vasárnap.

Egy óra után megjön a szél, iránya is kicsit déliesebb lett. Megvárom a kétórát és lereffelve közösen meghalzolunk. Rögtön életre kel a hajó, orrát a spanyol La Coruna felé vetve, 8 csomóval robogni kezd végre jó irányba. Eddig demoralizáló volt látni, hogy három nap északnak húzás után mindössze 50 mérföldet közeledtünk a partokhoz. Reggel hatkor frissen ébredek, zuhany, kv, a gyomrom is mintha normális lenne végre. A térképre nézve látom Brest is elképzelhetó mint célpont 62 fokra van, la Coruna 80-ra, mi 70 re tudunk menni. Az egyik 600 tmf a másik 850 tmf innen.

Gyönyörúen megyünk este hatig mikor Rujival beszélve kiderül ronda nagy ciklon van előttünk. Reffelni kezdjük a grószt II-esre, a szél erősödik, végül teljesen leszedjük a grószt. A víz fehéren forr, zsebkendőnyi génuával megyünk kelet felé 8 csomóval. A szélgenerátor egyik oszlopa is kimozdult a helyéből, visszatesszük a gyári gumidugójára és egy kötéllel leszorítjuk ideiglenesen amíg a kitámasztó bilincseit meg nem tudjuk húzni. A szél eláll, este 10-ig kiengedett génuával szenvedünk a döghullámokon. Ekkor tud újra szelet fogni a génua és indulunk La Coruna fele, reméljük a nagy zegernye előtt odaérünk majd.


oktober 31 hétfő

Szép időre ébredek, Ruji szerint N36-43 között holnap estétől viharos idő lesz. Mi még 419 mérföldre vagyunk La Coruna kikötőtől, ahova bemenekülhetünk. (Legalább két nap) Felkészülünk amennyire lehet, mindent rögzítünk, megerősítünk. Jó hír, hogy ezután Brest-ig szabad az út. Megragasztjuk, megvarrjuk a génuánkat, főleg azt az 5 m2-t amit viharfokcknak akarunk használni. Ruhát szárítunk a verőfényes de egyre húvösödő időben. Raumos lötyögésben negyünk a 15csomós szélben La coruna felé még 384 nm.

A szél dinamikusan erősődni kezd, egy óra alatt már 40-45 csomós és ez marad egész éjjel.


November 1 kedd

Villámlás, zuhany szerű eső, 40 csomós alapszél, ez csak a ciklon széle. Kalóz méretű génuánk van csak fenn, de így is 8 csomót megy a hajó. A fedélzet szinte folyamatosan tajték alatt, sajnos a hajóban is sok helyről csöpög a víz a szivacsokra is. Kivilágosodik, ez valamelyest segít megélni a dolgokat. Fogynak a mérföldek La Coruna felé. Már mindenki a forró zuhanyról álmodozik.

November 2 szerda.

Kitisztult az ég, reggel telefonkonzultáció Rujival. Erős északi szelet mond a meteorológia 4.-étől a Vizcayai-öböl területére. Ha ma megállunk La Corunában szerelvényt igazítani és egy nyugodt éjszakai pihenésre, pont az öböl közepén fog elérni bennünket. Nem akarózik 25-30 csomós szélben kreuzolni 150 mérföldet Brest felé, így beáldozzuk a spanyol kikötést és kb 80 mérföldre a parttól inkább Brest felé fordulunk. A szél csendesedett 25 csomós, megigazítjuk a meglazult boci köteleit az előfedélzeten. Eközben meglátjuk, hogy a génuán arasznyi hosszan felfeslett a varrás. A levételéhez, megvarrásához túl erős a szél, betekerjük a szakadásig, felhúzzuk kettes reffen a grószt, így tudunk menni 8 csomót. Elég hátszeles, a robot cselleng rendesen. Szerencsére tettünk fel preventert, kétszer is ez véd meg bennünket a spontán halzolástól. Kézbevesszük a kormányt, órás váltásban kormányzunk egész éjjel.


November 3 csütörtök

Nagyon fárasztó volt az éjszakai kormányzás. Reggel először ébredek arra, hogy fázom. Északra megyünk érezhetően. Délelőtt is folyamatosan kormányozni kell kézzel a délnyugati hátszélben. Dél körül csendesedik a szél annyira, hogy motor indítás után leszedjük a génuát. Csaba nekiáll megvarrni a felfeslett varrást, és a tegnapelőtt leragasztott szakadást is inkább megerősíti egy odavarrt folttal. Délután négyre készül el a mű. Felveszünk egy raumos északi irányt, majd ha holnap megérkezik az ígért északi, legyen magasságunk Brest felé menni. Végre ma teljes adagot tudok vacsorázni, sikerült legyűrnöm az émelyítő tengeribetegséget. Remélem partra lépve nem vesztem el frissen megszerzett képességemet. Kezdünk beérni a hajóforgalomba, a radaron folyamatosan 3-4 hajó látható. Most indult a Transatlanti verseny mezőnye is, remélem 25 csomóval robogó hajókba nem botlunk bele. Remekül vitorlázunk,néha 8 hajó is van a radaron de egyik sem jön közelebb másfél mérföldnél, és így nekünk sem kell manővereznünk.


November 4 péntek

Reggel háromegyed ötkor motort kell indítanunk és berreg este hatig. Akkor frissül északról és mehet a vitorla. Népes delfincsapat látogat meg bennünket, boldogan úszkálnak a hajó orra előtt. Szép napos az idő megszárítunk mindent, megbeszéljük kicsit tovább megyünk mint Brest, a megállás egy L' Aber-Wrac'h nevű kikötőben lesz 15 mérfölddel keletebbre. Várhatóan holnap hajnalra érünk oda. Este hétkor látjuk meg a bresti világítótorony fénypászmáját az ég alján. Tényleg közeledik a föld :)

Minden teherhajó igyekszik szűken venni a kanyart a csatorna bejáratánál, rendesen összetorlódnak. Mi köztük... Csak az a baj, mi 6 csomóval megyünk, ők 20-szal. Kell figyelni rendesen.

Éjfél előtt érünk be a térerőbe, életre kelnek a néma mobilok, (én 16 sms-t kapok) küldök is párat a családnak, barátoknak megnyugtatni őket, sikerült az óceáni szakasz végrehajtása.


November 5 szombat

Hajnali fél négykor sikerül kikötnünk L' Aber-Wrac'h -ban (csak tudnám hogy kell kiejteni) Manőver ital után vizet veszünk, megreggelizünk sonkás tojást és aludni térünk. Rettentően furcsa hogy nem imbolyog semmi. A bontott bor sem akar elvándorolni az asztalon, csak letettük és ottmarad. Tisztára olyan érzésem van hogy valami elromlott, úgy megszokta a szervezetem az állandó vidámparkot kilenc nap folyamatos hajózás alatt.

Fél tízkor kel a csapat (előre állítottuk az óráinkat -2-ről) Tejberizst készítünk nagy adag őszibarackkal. Sajnos a kikötő minden létesítménye be van zárva, a hétvége miatt. Forró vízzel a hajón zuhanyzunk.

Egykor elindulunk gyalogosan felfedezni a környéket, felsétálunk a dombtetőre, nagyon gondozott házak, kertek között. Többen még most is nyírják a füvet. Bevásárolunk a főtéri abc-ben pár dolgot, aztán megnézzük a fiatalok edzését. Rengeteg OP, laser, hobby-cat van a vízen, pedig jéghideg az északi szél. Láthatóan nem zavarja őket.

Három motoros is nyüzsög körülöttük, még a parton is hallani az edzők kiabálását. Este kisebb javítást csinál Csaba a grószon az egyik latnizsebnél. Amíg visszarakjuk a vitorlát a helyére, majd megfagyunk.a szélben.

November 6 vasárnap.

Reggel indulunk Cherbourg felé.

Az északi szél pontosan úgy fúj, min ahogy a meteo igérte, csaképpen északkeleti :(  Motorra gyújtunk, és egész nap szembe motorozunk a hullámokkal. A robot nem tudja tartani az irányt, másfélórás váltásokkal kormányzunk 24 órán keresztül. Nagyon hiányzik a sprayhood, egyszerűen rommá ázunk vízhatlanban is miközben a hajóorr püföli a vizet gyomorkavaró ütődésekkel, Brrrr... Életem leghosszabb napja.

 

 

November 7 hétfő.

11-kor érkezünk ólmos párában Cherbourg kikötőjének hatalmas külső hullámtörőjéhez. Egy helyi Beneteau 36-os száguld ki reffelve a helyi sporttársakkal. Ez az első menetben lévő vitorlás amit látunk. Megtankolunk a marinában hatszor 69 euróért. Pont ennyit lehet itt tankolni egyszerre, se többet sem kevesebbet. Az apály miatt kb. 5 méter magasan vannak a kútoszlopok. Aztán a ponton mellett kikötve felfedezzük a közeli belvárost. A Napóleon szobor után utunk a Napóleon téren keresztül vezet a Napóleon szálló előtt. Egy kebabosnál belakmározunk, aztán egy netkafeban megtervezzük a továbbiakat.Visszafelé a városi vitorlásiskola mellett jövünk el melynek szintén imponáló az eszközparkja.

 

 

 

Este 9-kor indulunk, Anglia felé, majd onnan Dovernél jövünk vissza a déli oldalra. Addig összekapjuk a szétzilálódott belső rendet. Mindent elborít már az ázott kutyaszag az egész hajóban. Egyre jobban hiányzik a hajófűtés. Minden ruhánk nyirkos és nem is szárad meg teljesen felesleges kiteregetni.

 Indulás után Csaba pihenni megy, mi Zsombival kimotorozunk a sekély víz határáig, aztán felvitorlázunk. Éles a menet, dőlünk rendesen, de szépen tartja az irányt a hajó. Egyszer csak Csaba kiabál ki a kabinjából, Víz a hajóban!!! Úsznak a cipői és a padlódeszkák. Jesszusom... Zsombi lerobog segíteni kideríteni, hol jön be a víz a hajótestbe. A motornál rendben a kihajtás, száraz. A bal első kabin lefolyójánál tört el a cső, ott ömlik befelé a víz a mosdó alatt. A golyóscsap előtti szakaszon, így csak egy fadugó segítségével tudják előbb csökkenteni, majd megállítani a vízbetörést. Eközben (Murphy) elénk keveredik egy vonóhálós halászhajó, reflektorral mutatja a hálóját a jobb oldalán. Pont arra megyünk. Egyedül megalkotom a fordulást, nem fázom mire becsörlőzőm a génuát. Az új csapásra ráállva, lemegyek segíteni a vízszivacsozásban. A bilge pumpa szűrője három percenként eldugul, nehézkesen megy kifelé a víz. A kézi bilge-vel is pumpáljuk, így éjfélre sikerül vízteleníteni a hajót. A legénység pihenni tér, nekem kettőig szól az ügyelet. Kezdünk belevitorlázni a hajóforgalom keletre tartó ágába. Több sorban jönnek a dinoszauruszok, én a lenti radar és a fenti távcső között ingázok. Szerintem annyiszor járom meg az öt lépcsőt a cockpitig, hogy felérnék az Eiffel toronyba is.

 

Sikeresen átvitorlázom keresztbe a csordán, kettőkor átadom a szolgálatot Csabának. Reggel hatkor a csattogó génua hangjára riadok.

November 8

Felmenve látom, hogy megérkeztünk az angol partokhoz, előttünk Solent fényei, Csaba bajlódik a génua betekerésével, előremegy, de a fokroller kötele úgy beszorult többszörösen, hogy el kell vágnia. Hárman csak megszelídítjük a vitorlát, motorozunk Dóver felé a part mellett. Felvetődik a kikötés lehetősége is, de többen panaszkodtak már a dóveri hatóságok beléptetési procedúrájára, így a késői időpont és az angol font hiánya miatt a továbbmenetel mellett dönt a csapat. Sikerül átlépnünk a keleti félgömbre, amit megünnepelünk.

Este 10-kor indulunk újra keresztbe a csatorna forgalmán a francia partokhoz. Most motorral megyünk, így nagyobb a mozgásterünk. Egy vontató tréfál csak meg bennünket, kilométerrel mögötte van a vontatmánya, csak a sárga farfényből derül ki, hogy össze vannak kötve. Átérünk a déli oldalra, ahol a Dunkerque előtt tucat számra horgonyzó teherhajókat kell kikerülnünk. Épp szusszanunk egyet mikor éjfélkor egy hajó hátulról reflektorozni kezd bennünket.

 

 

November 9.

Nemsokára a 16-os csatornán be is jelentkezik a francia parti őrség naszádja, kérik a hajó adatait. Nem sikerül kielégítenünk kíváncsiságukat, közlik álljunk meg, valakit átküldenek ellenőrzésre. Végül is hatan érkeznek egy gumimotorossal. Tessék lássék módon átkutatják a hajónkat, belebonyolódnak a Honnan? Hova?, Kicsodákkal? kérdéskörbe.

Tényleg elfogadom kissé bonyolult, a British Virgin Islands-ről amerikai lobogó alatt kanadai tulajjal, Azori szigetekre érkező hajó, ahonnan magyar személyzet viszi Amszterdamba. Kérdéseiket végül Csaba zárja le frappánsan.

Megkérdezték miért Hollandián keresztül megyünk Magyarországra? Mert nekünk nincs tengerünk. hangzott a válasz.

Gondolom a hajnali egy óra is segített, hogy befejezettnek nyilvánították a vizsgálatot és távoztak. Ezután felváltva vitorlázva, motorozva elhaladunk a francia, belga és a holland partok előtt. Érdekességet a Rotterdam irányító torony jelent. A pilot könyv szerint kötelező a bejelentkezés a kikötő előtti hajózóutat keresztező hajóknak, de többszöri próbálkozásra sem válaszolnak a rádión.

Este kilenckor tűnnek fel az amszterdami kikötő torkolatának irányfényei. Itt az irányítótorony azonnal válaszol nyugtázva behajtási igényünket. Megérkezünk a marinába és kikötünk. Felemás érzelmek dúlnak bennem. Örülök, hogy megcsináltuk a feladatot, és sajnálom, hogy már vége. Beregisztrálunk a teljesen automatizált kikötői rendszerbe, 81 eur a két éjszaka.

A korlátra rögzített öntapadós jeggyel lehet bizonyítani a díjfizetést.Elmegyünk zuhanyozni, élvezzük a korlátlan forró vizet.

 

November 10

Hétkor kelünk, irány a helyi buszmegálló ahonnan megy a 82-es busz Amszterdamba. A sofőr készségesen ékes angolsággal útba igazít, hol kell leszállnunk, mert onnan már orosz gyártmányú de szép zöldre festett szárnyashajóval tudunk továbbmenni egészen a belváros közepéig, a főpályaudvarig.

Megvesszük a holnapra szóló Eindhoven-i jegyeket, onnan fogunk majd pestre repülni. Ezután egy kiadós ebédet követően átadjuk magunkat a városban fellelhető érdekes dolgok felfedezésének. Sétahajóval körülmegyünk a belváros csatornáin.

 

Este nyolckor érünk vissza a kikötőbe,ahol a Holland Generálishoz címzett étteremben pihengetünk.

 

November 11.

Összepakolunk és a szokásos úton, helyi járat, szárnyashajó... megérkezünk a pályaudvarra ahonnan Intercity-vel megyünk Eindhoven-be. A kikötőnél találunk még egy teherautónyi kagylóhéjat. Ha lány lennék szerintem órákig tudnék köztük válogatni :))

Eindhoven-be megérkezve utunk már-már szokványos.  Helyi-járattal a reptérre onnan meg a Wizzair gépe hazaszállít Pestre, ahol kedves, rokonszenves fiatal magyar hölgyek fogadnak bennünket (pontosabban Zsombor barátomat)

Az események végére érve szeretnék valami sommás megjegyzést tenni, de olyan sok élmény, kaland, kihívás ért bennünket ezalatt a három hét alatt, hogy nagyon nehéz értelmesen összefoglalni. Egy tényt kristálytisztán sikerült felismernem: A nyíltvízi hajózás teljesen más mint a partközeli, az óceán pedig sokkal komolyabb mint a tenger. A nyílt vízen sokkal intenzívebben együtt él a hajó és a személyzet.

Mindenkinek aki szeretne túllépni a nappal hajózom, éjszaka a kikötőben alszom stílusú hajózásokon, (és szereti a komoly kihívásokat), csak ajánlani tudom a továbblépést az óceán felé

 

Ha érdekel a vitorlázás gyönyörű helyeken, nézd meg az alábbi izgalmas ajánlatunkat is:

www.multiwater.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71

Jó szelet!

 

Kovacsmiki

 

 

Módosítás dátuma: 2011. december 30. péntek, 15:54
 


Támogatja a Joomla!. Designed by: web ftp reseller web hosting packages Valid XHTML and CSS.

vitorlas