forex trading logo

Életképek

Szavazás

Milyen témát olvasnál szívesen hírlevelünkben?
 
2011 junius Görögország PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Multiwater   
2011. július 03. vasárnap, 15:57

 

 

görög lobogó

 

2 hetes Görög vitorlás túra

(Athén - Santorini - Athén)

 

Június 18 szombat

Athén messze van, ezért az autózás számomra szóba sem jöhet. Negyed egykor indult a repülő, az odaúton megismerkedem a 4 magyar hajó közül az egyiknek a legénységével (Somogyiék) Közösen 100 perc alatt Athénban voltunk. Nagyon kicsi volt a zsemle amit adtak a gépen. A reptérről óránként jár a KTEA társaság sárga busza, ami Marcopuolo átszállással 4 euróért elhozott a kikötőbe. A buszon találkozhattam a Londonból érkezett legénységem két tagjával. (Adrienn és a kínai srác Tao) Ők már két napja a városban voltak turistaként. A mólónál várt ránk Catrina, ami itt nem hurrikán hanem SOD 36i hajónk gyönyörű állapotban. Egy órás check-in volt sok sok jó tanáccsal. Aztán bevásároltunk sok innivalót a Papa- marketban és ingyen elszállították a kikötőbe egy dobozos Ford-dal. Aztán a halpiac melletti étteremben 12 euróért halvacsorát ettünk. A többi bolt bezárt, így vasárnap reggel folytatjuk a vásárlást az ételekkel. Éjfél körül jött meg legénységünk másik angol tagja Clive. Zoli, szintén Londonból lett volna a negyedik, de munka ügyek miatt sajnos le kellett mondana a részvételt,két nappal az indulás előtt.

  


Június 19 vasárnap.

Lavrion olyan kisváros mint Siófok, csak itt sok a pálmafa és a szökőkút.

  

Vásárlás nem sikerült mert a nagy boltok zárva vannak. Ezt tegnap nem mondták...  Papa-marketben (ahol tegnap is) bevásárolunk, megint hazavisznek bennünket. Elég romantikus az ablaktalan rakodótérben ülni a gyümölcsös rekeszeken és kötelekbe kapaszkodni miközben sofőrünk átrobog a városon a kikötő felé.  Lassacskán megkapjuk a hajópapírokat, a vízvétel nehézkes, le van lakatolva a doboz. Mire megtöltjük a tankokat a többiek (három magyar hajó) már elmentek. A kikötő szájában elér a dilemma: Észak vagy Dél felé kerüljük a Makronisos szigetet? Rádiózunk az előre megbeszélt 8 chanel-en, Nem sikerül választ kapni, Mi dél felé kerülünk.  Kea szigeten lenne az első megállónk, de az időjárás prognózis erős szelet ígér a hétre, azért ma két napi távot teszünk meg, hogy legyen időtartalékunk. Egész nap unalmas, motorozás 6 csomóval, evés, fürdés. Elromlik a mélységmérőnk, Szíros É végénél újrakalibráljuk. Kb 50 tmf volt a táv, este hétre érünk Ermoupolisba. Szép ikerváros, horgonnyal partfalhoz tolatunk. Tőlünk jobbra nagy kompok állnak, még arrább hajógyár dolgozik. Utánunk brazilok érkeznek lepedőnyi méretű lobogóval. Hajón zuhany, aztán séta a város tetejére.

  

Sok macska, kutya, (mint Indiában a szent tehenek) szabadon mindenhol. Templomok tele voltak emberekkel. Az útikönyv szerint itt van a legnagyobb római katolikus kolónia az országban.

  

Én a másik hajó legénységével közösen vacsorázom a főtér melletti kifőzdében ahol csak görög nyelvű étlap van. Szuper árak :) Nekem sok giroszt hoznak, összesen 10 eur volt a két sörrel.

  

 

 

  

Este 11-kor alvás.


Juni 20 hétfő


6.45 ébredés mert a rádió csipog, elvesztette a gps poziciót. Ki kellett volna kapcsolni. Köülnézve látom, hogy egy hatalmas teherhajót forgatnak meg helyben a vontató hajók az öbölben.

Reggeli  a parti kávézóban kapuccsinó, epres süti, narancslé, (7 eur,) A közeli piacon zöldség, hal, rák vásárlás. Free  wifi megtalálása, netezés. (minden kikötőben volt wifi minden este) Irány Delos, 15 tmf, északról lehet bemenni, horgonyról bocizás lesz a híres szabadtéri romváros múzeumba, majd Mikonoson a  marina a cél.

10-kor elindulunk motorral keletnek, majd 13 órakor lehorgonyzunk Delos szigetnél. Kibocizunk, de az őr elhajt, hogy hétfőn zárva a múzeum.

  

Visszamegyünk a hajóra fürödni, mikor érkezik egy kirándulóhajó, kiköt és bemegy a csoport a múzeumba. Haveroknak nyitva van?? Fura... Fél négykor a másik magyar hajó elindul a horgonyról, minálunk Adri bepácolja a halat és indulunk Mikonos felé. Kb 5 mérföld a táv, a szél percek alatt 25 csomóssá erősödik. Megjött az északi szél ami kitart hétfőig a meteo szerint. Kikötés harmadszorra sikerül normálisra a ráfújó szélben. A marina csupasz, se víz se villany.

 

Besétálunk a városba a híres malmokhoz a parti úton, kb 3 km. szép homokos strandok mellett végig. A belváros gyönyörű tele van turistákkal. Leülünk a parton a sunset cafe-ban koktélozni. 10 eur darabja, de nagyon ütős mindegyik. A piros pólós tulaj fantasztikus, szólongatja a bolton keresztülmenő csoportokat. Konyicsiva, honda toyota kawaszaki... kiabálja a japánoknak pl.

 

 

 

Mi megismerkedünk egy fantasztikus 70 éves amerikai párral Luisianából. Visszasétálunk, nekem vesznek csirkét sütni. Az országút közepén is lehet menni gyalog a vidám turistáknak:) Este hatalmas főzés, én segítek a szomszédba érkező amerikaiaknak kikötni. Sajna így nem látom hogy készül a finom kínai kaja.

 

 

 

Éjfélkor Metaxa, aztán holdfényes fürdés a tengerben a strandon és kubai szivar.


Juni 21 kedd

Ma Naxos a cél, dél felé, hátszélben. Reggel jön a molóra egy tartálykocsi. Veszünk tőle gázolajat. 15 órát motoroztunk, 65 liter ment bele. Fura az biztos... 1.53 eur/liter az ára, aztán vizet is hoztak. 15 eurért megtöltöttők a víztankot.

 

30 csomós szélben indultunk, reffelve mentünk 7 csomót. Raumos, hátszeles a menet. Mindenki próbált kormányozni, így többször spontán meghalzoltunk,a lazy jack egyik kötele el is szakadt.

 

Megérkeztünk Naxos városba ahol a marinában egy piros inges ember irányított, harmadik sorban álltunk a moló mellett, 8 eur a hely, az áram és a víz. Hát nem Croatia az biztos... Felmászok az árbócra visszakötöm a lazyjack kötelét. Adri igéri megvarrja a lazy zsákot is. (meg is varrja másnap reggel szépen) A másik hajón génuát varrnak. A harmadik hajón kiszakadt a helyéből a fokroller kötele. Mi úsztuk meg a legjobban. A gyomrom háborog, nem szeretem az egész napos raumos csavarásokat. Zuhany után felmegyünk az Apolló kapuhoz. Ennyi készült csak el a templomból, valszeg kevés volt a pénzük a helyieknek annó. Én visszajövök a hajóra korán lefeküdni, ma fáradt vagyok a bulizáshoz. Szabadtéri kareoke koncert dübörög a pari szinpadon. Itt is van free wifi. Holnap Fárosz lesz a terv.


Júni 22 szerda

Reggel körülnéztem a városban, vettem forró kenyeret, jól bereggelizünk.(na ezt nem kellett volna...)  Kihámoztuk magunkat a sorból, a negyediknek mellénk kötött angoloknak behalt a motorja. Meghallgattunk egy zenés filmfelvételt a kikötőben és góó.. mentőmellény, vízhatlan fel, mert kreuzzal kezdünk .

 

A hullámtörő mögötti takarásban felszereltünk, grósz kettes reff, negyed génua. 10 percen belül már nyakig elázott a csapat akkora spriccek vannak. Préselünk rendesen, pont a legszűkebb szakasznál jön a gyorskomp, de becsületére legyen mondva kitér előlünk. Végre félszelezhetünk de így meg nagyon himbál. Clive rókázik, de nem hisztizik. Angol ugyebár.

A raumos szakaszt nem akarom spontán halzolásokkal tarkítani így levesszük a grószt a négy méteres hullámok közt. Teljesen kitekerjük a génuát, így érünk el az öböl beáratához. Paroikia kikötője olyan pici mint egy vizilabda medence, és fullra tele van. Mikor bemegyünk óvatosan, mindenki csak néz a hajókról, nem integetnek, hogy tele, kérdésre nem válaszolnak. Fura egy helyzet. A kikötő mólójának külső oldalán senki sem áll, pedig van vagy 10 hely. Lehorgonyzunk az öbölben és felhívjuk a chartres tanácsadónkat Naxost. Kategórikusan megtiltja a pier-outside kikötést, és ajánl egy jó horgonyzóhelyet az öbölben a camping előtt. Szépen lehorgonyzunk, lemossuk magunkról a sót és kibocizunk a partra. A hajókorláton szárad 4 nadrág, nyolc zokni, nyolc cipő.  :)) Pont a quad kölcsönző előtt szállunk partra. Nem lehet kihagyni mondja a tulaj, így a csapat egyik fele kibérel egyet és ezzel járják be a környéket, fotózva.

 

A hajón vacsizunk, és megbeszéljük, az egy plusz napot, amit Kea kihagyásával nyertünk, Szantorinin töltjük. Tao gépe szombat délután indul, így az eredeti terv szerinti ütemezéssel semmit sem látna a világörökség részét képező szigetből.


Júni 23 csütörtök


Ios a cél. Reggel nyugodt éjszaka után ébredünk. Be volt állítva az anchor alarm, de nem szólt, jól tart a horgony. Lassan megszokom a garmin chartplotttert (eddig raymarine-hoz voltam szokva és gyerekesnek tűnt a garmin, de végül is megértve a menü logikáját, teljesen rendben van)

Felszedjük a külmotort, bocit és indulunk vitorlával. Farosz-Antifarosz közötti átjáró csak motorosoknak való, nem próbálok meg átsettenkedni a kétméteres vízeken a 2.1-et merülő hajóval. Igy elindulunk raumban a part mellett. Kivesszük a reffet, 20 csomós az északi szél, gépészkedni kell a kormánnyal. 

 

Elérkezünk az utsó nyugati sziiklához, elmehetnénk előtte is a mélység miatt, de nem akarok totál hátszélben libegni a szűk átjáróban, így szépen megkerüljük és halzoluk. Innenntől viszont kezdődik az örömvitorlázás félszélben Ios-ig. Leszerelünk az öböl szájában és bemotorozunk a marinába ami végül is egy négyszögletű medence a parton. Hullámtörő nélkül. Az Imray szerint a komp helyére ilyenkor már lehet kötni, megengedik a hatóságok. Horgonyt dobunk, betolatunk a parthoz.

Megérkezik a komp, a négy szál turistát kb 30 zimmerferis várja. Kicsit megijednek a jövevények, a feléjük induló kiabálva egymásra licitáló tömegtől. Úgy látszik itt nem sztrájkolnak az emberek.

 

Nagyon messze van a víz-villany, de egy lengyel hajó csövét a mienkkel meghosszabbítva sikerül feltölteni a tartályainkat. Az árammal nagyobb a gond, bár két hoszabbítónk van, mégis két méterrel rövidebbnek bizonyul a szükségesnél. Egy kedves görög éttermestől sikerül hoszabbítót kölcsönkérnünk, így áramunk is van. Bontunk egy bort, de valahogy a görög fehérborok nem ízlenek.

A mellettünk álló török hajó oldalsó napellenzőjét megirigyelve mi is csinálunk egyet törölközőből. Kicsit sárga kicsit kicsi de a mienk :))

 

A hajón fennséges vacsorát rittyent 5 perc alatt Taó, amit a partról hozott fagyival egészítünk ki. Este kártyacsata, ami egy pókerhez hasonló kínai játék.

 


Júni 24 péntek

Irány Santorini. Tegnap már láttuk a körvonalát messziről mikor Ios-ra érkeztünk.

Reggel már kilenckor, elsőként elindulunk, annyira bennünk van a mehetnék. Egy szál génuával robogunk hátszélben. Néha reffelni kell mert lúvol. Mikor lesz vége az északi szélnek? 30 csomós fúj hétfő délután óta. Megérkezünk végre a hold alakú szigethez.

 

 

Berobogunk a nyolc emeletes nagyhajók közé, fényképezve a parti várost Thirát. Feltűnik, hogy, minden gigahajó kéménye füstöl ezerrel. Ja persze a kráterben 300 méter a mélység, itt ugyan nem horgonyoz le semekkora batár. Nézegetjük a fekete vulkáni partokat körülöttönk. Remélem nem most akar kitörni a vulkán alattunk, mert akkor a Holdig repülünk.. Elmotorozunk a sziget déli oldalán levő Vilkhada marinába. Iszonyat a hely, egyrészt két méter alig a mélység, toljuk az iszapot ezerrel, tisztára mint öreg-Tihanyban. Másrészt két C alakú egymással szembefordított betonmóló. Középre kell a horgonyt ledobni és parthoz tolatni. Bennünket elirányítanak a rozsdás vashajók és szakadt úszódarúk közé, ott oldalt kötünk egy másik hajóhoz másodiknak. Morogna az ember, hogy milyen színvonaltalan csepeli szabadkikötő filing, de ha ez nem tetszik, mehetsz Isten hírével, mert itt ugyan másik marína nincs a szigeten. A százméteres függőleges sziklafalak alá meg ugye nem tudsz lehorgonyozni.

A kikötőmester buzgó, mindent rajta keresztül lehet elintézni. Napi 15 eur a díj, de tud segíteni az autóbérlésben is. Megvacsizunk a hajón, Clive főz angol vacsit. Gyakorlatilag lecsó spagettival.Finom.

Megjön a tulaj a másik hajóra amire kötöttünk, közli, ötkor indul hajnalban, így helyet cserélünk, remélem csendben indul majd.


Júni 25 szombat


Kopogásra ébredünk. Megjött Keat a maláj srác, hatalmas hátizsákkal. Lepakolja, megkávézik velünk, aztán visszabuszozik a városba. Ő már  második heti turnus tagja. Mi összepakolunk, kitakarítjuk a hajót a váltás számára. A reggeli almás-fahéjas palacsinta, Nutellával. Kilenckor elindulok a kikötőmesterhez intézni az autóbérlést. Daewo matizt kapunk, 35 eur-ért egy napra.

 

Bepakoljuk a csomagokat és elindulunk. Elször megtankolunk, aztán irány a sziget északi vége, Oia városa. Az utak iszonyat kanyargósak és keskenyek. A legtöbb turista quadot bérel meg robogót. Bukósisak nélkül szambáznak, mint a helyiek.

 

  

A gyönyörű Oiában rengeteg fotót csinálunk, és megebédelünk egy panorámás étteremben. A kaja átlagos, de 25 eur/fő. Megnézzük Thirát is a mi a főváros itt. Megkeressük Adrienn hoteljét,(még két napig marad a szigeten), és borkostolót kapunk a tulaj borából. Tokaji jellegű édes, finom.

Elkészítjük a szokásos képeket, amiket az összes görög turista reklámban láthatunk.

 

Ötkor kivisszük Taó-t a reptérre mert idulnia kell. Aztán a híres Kamari beach-ra megyünk, ahol fura a türkizkék tenger és a koromfekete vulkáni homok kontrasztja. Jót kávézunk az oxigén bárban, szundikálva a fotelekben.

Este Adrit visszavisszük a hoteljébe, mi pedig visszatérünk Clive-vel a hajóra, várni a második heti szakaszra érkező többieket. Éjfél előtt érkeznek meg valamivel, a reptéren bérelt hétszemélyes autóval. Az elpakolás után kettő körül alszunk el.


Júni 26 vasárnap

nyolckor kelés, a kikötői boltban reggelit veszek, fél 10-kor indulunk a reptérre Clive-t kell kivinnem. Hosszas búcsúzkodás után megállapodunk szepemberben találkozunk Londonban az Amerika Kupa futamán. A kikötőben visszaadom a Matizt, és indulunk a többiekkel a hétszemélyes Fiattal felfedezni a szigetet.

 

Szintén Oiában kezdünk de ráérősebben mint tegnap. Firostefaniban bevásárlunk és megebédelünk, aztán Kamari strand következik, ahol összefutunk Adriennel aki bérelt egy quadot, és azzal sportol.

Estére érünk vissza Thirába ahol rengetegen várnak a napnyugta lefényképezésére. 2.50-ért remek giroszt kapunk, majd fényképezünk.

 

A kikötőbe visszaérkezve látjuk milyen poros lett a hajó. Egész nap 30-35 csomós szél bömbölt, pont ahogy a meteó igérte. Remélem a hétfői prognózis is bejön, miszerint csökken a szél, 20 kts. alá. Folegrandos szigete a cél, pont széllel szemben kell mennünk 25 mérföldet. Az indulást tudjuk tologatni, de délben menni kell.

Belógatok még két fendert a part és a moló közé, a ráfújó szélben egy nap alatt szétmorzsolta a betonmoló egy pufi szövetburkolatát. A szél fütyül, kötelek nyikorognak, minden zörög, a hajó rángat, tiszta elvarázsolt kastély.


Júni 27 hétfő


a szél nem csendesedik, ez a Meltemi kitrtó egy jószág. Déltől ígérik a csendesedést.ezt mindenképp meg kell várnunk, mert széllel szemben nem tudunk eljutni Folegandros szigetére ami a következő állomásunk. Szkipper meetingen megbeszéljük, dél a legkésőbbi időpont mikor még elindulva elérhető a sziget. Délben még mindig fütyül a szél a kikötőbn, így komplett maradunk. Kimegyünk a kikötő melletti strandra, a tenger meleg, de a vulkáni fekete port úgy hordja a szél, hogy szurkálja az ember bőrét. Fürdünk keveset és habkövet dobálunk a vízbe. Vicces látni, hogy az öklömnyi kövek úsznak a vízen. A fekete kövek, mint a brikett olyanok, az apraja meg mintha darált mák lenne. Estére felmegyünk a kikötő feletti sziklpárkányon levő étterembe, ahol Dimitrosz a tulaj fogad kitör vendégszeretettel. Hamarosan bőséges és finom vacsorán vgyunk túl, a hajóra visszasétálva hamarosan alszik mindenki.


Júni 28 kedd


reggel hétkor kelés, nyolc után kicsivel indulunk, a szél csökkent, 20 csomós az alap. Kisebb pöffökkel. Kiosonunk a csendes sekély kikötőből. Vitorlát húzunk reffelve, és préselünk a part mellett. Kiérve santoríni takarásából, megnőnek a hullámok, a szél pont Folegrandos felől szól. Préselünk, de így is 40-et kellene mennünk kreuzban a 25 helyett. Délután kettókor születik meg a határozat a motor indításról. Innentől már tudunk irányra menni. Az egyre gyengülő szélben öt előtt pár perccel érkezünk meg a molóhoz, ahol 6 hajónak van hely. Öten már állnak a molónál. Az élethez kell egy kis szerencse. :)

 

Boldogan horgonyt dobunk és parthoz tolatunk. Megjelenik egy helyi rendőr, és invitál a kikötő irodához a hajó papírokkal. Kiderül 4 euró az éjszakázás itt. Felülünk a negyed hatos buszra , ami 1.60-ért felvisz a chorába (felsőváros).

Gyönyörú a kilátás, felsétálunk a hegytetőn lévő magányos templomba. Visszaérve a faluba, a főtéren kitünő girosz eszünk. A tulaj emlegeti Détárit, mint gyerekkori kedvencét.

Körbejárjuk a központot, megnézve a Kasztrót, ami itt az óváros óvárosa. Rengeteg fényképet csinálunk, visszabuszozva a kikötőbe látjuk, hogy egy háromárbócos kötött ki, angol turistákkal. Egész éjjel hallgatjuk a generátorának a brummogását, de nem zavar.

 


Júni 29 szerda.

Irány Milos szigete.

Kilenckor indulunk, kimotorozva a kikötőből, csinálunk pár szép felvételt a Folegandros sziklafalán csücsülő házakról. Szél 5 csomós, ezért motorozunk a milos-kimolos szoros felé. Egy órakor érünk oda, jobbra balra ipartelepek a parton. A sziget északi oldalán megállunk fürdeni a hihetetlen kék tengerben. Bemotorozunk a Miloszi-öbölbe, melynek jobb partján Adhamas városka partfalára állunk. Itt vagy 20 hajónak van hely. Találkozunk megint a brazil nacionalistákkal. Santorinin is ott voltak mellettünk.

 

Itt is a tegnapihoz hasonlóan fel lehet buszozni a Chorába 1.60 -ért. Felmegyünk, de jobb lett volna kihagyni. Nagyon gyenge utánzata a tegnapinak, a kasztró is. A hegytetőn, pár panoráma képet készítünk, a következő busszal már le is jövünk.

A csapat egyik fele elindul a közeli városi strandra, a másik fele megtámadja a wi-fit. Este a sétány egyik girosz sütödéjét célozzuk meg, pompásat eszünk, mint mindenhol.

Ezután még átmegyünk a közeli extra színes cukrászdába ahol csokis sütit eszünk. Kikötés 13 eur volt az aroma cafe wifi jelszava: 2287024191

Holnap kell behoznunk a kényszerből Santorinin töltött hétfőt. Az eredeti terv szerint Serifos és Kithnos lett volna egy-egy éjszaka. Ebből valamelyik kimarad.


Júni 30 csütörtök

Egyeztetünk Naxosssal a charteressel. Sms-ban kithnost javasolja. Cél Loutra. Motorral indulunk, három óra alatt Serifos mellett vagyunk. Onnan génuával átmotorozunk Kithnosra, ahol a Kanála öbölnél érünk partot. Gyönyörű a hely, csak a mienk ez a homokos öböl. Innen az élénkülő szélben hamar eljutunk Loutra öbléhez,ahol leszerelva 20 csomós szél fúj éppen. A molón nagy a zsúfoltság, előttünk bemenő két hajó visszafordul. Mi körülnézünk, épp találunk egy kis helyet ahova beférünk. Az üres hely mellett álló kanadai hajó orráról egy idős nő kiabál felénk fellármázva a kikötőt. Integet, hogy neki ott van a horgonya. Ezt mi is így gondoltuk, ezért kikerülve egy bátortalanul vaciláló hajót betolatunk a szabad helyre. A kanadai hölgy megnyugszik, látva hogy hozzá sem érünk a hajójához a manőver alatt. Elmeséli feldúltan, a parton, hogy már többen próbáltak beállni a délután folyamán a mellette levő helyre sikertelenül. Ezért ilyedt meg és próbált elhessegetni mikor látta hogy megint próbálkozik valaki. Megünnepeljük hogy visszatért a békesség.

 

Kisétálunk a városba, a másik magyar hajó legénységéel együtt és megmártózunk a kikötő sarkában lévő thermál forrásban. Kb 3000 éve folyik bele itt a tengerbe. Kitünő vacsorát eszünk egy tengerparti asztalnál a sopranos éteremben wi-fi kód: skippers.

 

Kifizetjük a 10 euró éjszakázást a marinás fiatal párnak. Holnap nyolckor indulunk kis kitérővel lavrion felé.megnézzük a Kolona öblöt,aminél egy homokpad köt össze egy szigetet Kithnossal.


Július 1. péntek

Egyre zűrösebb agörög helyzet, többen sztrájkolnak, reméljük a holnapi repülő indulni fog Pestre.

Reggel hétkor még meglátogatjuk a hőforrást, nyolckor indulunk, rutinosan leszabadítjuk magunkat az utánunk érkezett német hajó horgonyáról. Nagy a füttyögetés s a kikötőből, nem tudva mire vélni a dolgot, visszatolatunk a marinába, a kikötős srác az éjszakázás díját követeli rajtunk. Tisztázzuk vele, hogy tegnap este már rendeztük, fejéhez kap és visszavonul. Átmotorozunk kolonába, a homokpad rendkívül eredeti hely. Kibocizunk a beachre, aminek a másik oldala szintén beach.

 

Délig pancsolunk, búvárkodunk, közben elkészül a maradékokból álló kolbászos, rizses, paprikás tejszínes kiváló ebéd. Indulás után motorláznunk kell a gyenge szélben Kea felé, közben a hatalmas keresztirányú komp és teherhajó forgalom kerülgetése jelent kisebb izgalmat az egyhangú motorozásban.

  

Lavrion bejáratánál hirtelen tucatnyi visszatérő charter hajó találkozik, szépen besorjázunk a hullámtörők között, és helyünkre tolatunk.

 

A charteresek örülnek, hogy visszakapják épségben a hajójukat. Állításuk szerint voltak olyan német bérlőik akik az egész hetet egy kikötőben töltötték, mert nem mertek kimenni az erős északi szélbe. Jólesik az elismerésük, hogy mi 4 hajóval végigcsináltuk a kéthetes túrát.

Este még elmegyünk a két hete megismert halpiac melletti kis kajáldába, megint közlik, hogy csak kis sülthalat tudnak adni, de persze hoznak még polipot, rákot, hagymáskrumplit is.

Ezután eltérve a tipikus görög vacsorától, brownie-hoz hasonló tortát eszünk fekete erdő jégkrémmel és görögdinnyével. Rövid pakolászás után éjfélkor térünk nyugovóra.


Júli 2 szombat.

Fél hétkor kelünk, Balázs szokásos módon futni indul, mi a csomagjainkba próbáljuk begyömöszölni a cuccainkat. A társaság nagyobbik fele marad még pár napot turistáskodni, én voltam csak olyan átgondolatlan, hogy mai napra foglaltam repjegyet.

Fájó szívvel búcsúzunk ettől a sok élményt adó gyönyörű országtól. Reméljük elkerülik az államcsődöt.


 

 

Módosítás dátuma: 2011. július 08. péntek, 18:59
 


Támogatja a Joomla!. Designed by: web ftp reseller web hosting packages Valid XHTML and CSS.

vitorlas